Kincs és kalendárium | Január | Boldogasszony hava | Fergeteg hava

KezdőlapÍrásokFergeteg hava

Fergeteg hava

Bőven kijutott nekünk az év végi, év eleji ünnepekből. Talán titokban már vágytunk is arra, hogy lassan minden visszakerüljön a régi kerékvágásba, beköszöntsenek a szürke hétköznapok. Mit is kívántunk egymásnak új év reggelén? Jó egészséget, sok szerencsét, sikereket, boldogságot… Mind erre vágyunk. Hogy az orvost messziről elkerülve biztosítani tudjuk családunk megélhetését, szakmai sikereket érjünk el, otthonunkban pedig szeretet-szerelem uralkodjon. Ez bizony nem kevés, sokaknak már-már utópia, mégis mindannyian törekeszünk rá. Néha talán túl görcsösen is, nem véve észre az élet mindennapos, apró örömeit. Jó volna például rácsodálkozni a hulló hópelyhekre, akár a kisgyermekek. Persze ehhez hó is kéne, igazi, kemény, jeges január. Amikor a mínuszokban, szikrázó napsütésben bandukolva csikorog a hó a lábunk alatt… Amikor minden olyan vakítóan fehér, mintha összeérne a Föld a Nappal…

HÓNAPSOROLÓ

Január, Boldogasszony hava, Fergeteg hava. A hónap jeles napjai: 1. Újév kezdete – Kiskarácsony.
Szép magyar keresztneveink: Turán, Nimród, Hunor, Magyar, Atilla, Szörény, Szörényke, Mizse, Vidor, Bódog, Ugrin, Bendegúz, Regehű, Hunorka, Magyarka, Úrkúnd, Zalán, Irnek, Jászó, Anikó.

JÁRJUNK UTÁNA

4. Védőoltások, amik nem védenek
Egy tavalyelőtti tavaszi reggelen, amikor a legjobban tombolt az aktuális, állítólagos valamilyen állatinfluenza (érdekes, hogy a humán, vagyis az emberi influenzával senki sem ijesztget, úgy látszik, ettől nagyobb mumus kell) éppen televíziót néztem. Az egyik kereskedelmi csatorna egy beszélgetést közvetített, melyben egy híres orvos szaktekintély arról próbálta meggyőzni a nézőt, hogy, ha nem oltatja be magát influenza ellen, akkor neki annyi. Végignéztem a műsort, aztán átkapcsoltam egy másik csatornára, ahol véletlenül éppen egy ugyanilyen műsor ment, azzal a különbséggel, hogy az itt szereplő, szintén neves orvosprofesszor az előző műsorban annyira ajánlott védőoltások káros hatásairól, sőt kimondottan az oltások ellen beszélt. Tehát: egy napon, két szakember, egy konkrét dologról teljesen ellentétesen vélekedett.
Ez a két eset tökéletesen tükrözi a védőoltások körül kialakult mai helyzetet, vagyis: oltatni vagy nem oltatni, ez itt a kérdés. Természetesen itt a nem kötelező védőoltásokról van szó. A kötelező oltások egy másik, mostanában egyre többet vitatott és egyben nagyon kényes téma. Érdekes, hogy a nálunk (Szlovákia, Magyarország) annyira istenített gyermekeket védő oltások a legtöbb európai országban nem kötelezőek. Mit tudnak ők, amit mi nem?
Nem akarom még jobban összezavarni a kedves olvasót, de úgy érzem, egy-két tényt le kell írnom a dologgal kapcsolatban.
• Évente több, addig csodaszerként feltüntetett védőoltást tiltanak be, mivel életveszélyesek, tehát a betiltásukig is azok voltak!

• Eddig semmiféle tudományos bizonyítékkal nem igazolható meggyőzően, hogy azoltásoknak köszönhető bármelyik gyermekbetegség eltűnése. Viszont az bizonyított, hogy Louis Pasteur (akit a védőoltások felfedezőjének tartanak) nemrég feltárt és feldolgozott naplója rengeteg meghamisított adatot tartalmaz, a védőoltások eredményességéről. • Bizonyítottnak látszik, hogy a viszonylag ártalmatlan gyermekbetegségek oltóanyagai és a megváltozott életkörülmények állnak a drámaian megnőtt autoimmun betegségek hátterében. Vajon rákra, leukémiára cseréljük a mumpszot és a kanyarót? Azt hiszem, az oltatni vagy nem oltatni kérdést mindenkinek magának kell eldönteni. A véleményemet kérvén én mindig ezt mondom: amíg valakinek erős az ellenálló képessége, nincs veszélyben, tehát nincs szüksége plusz védelemre, ha viszont legyengült állapotban kapja a védőoltást, a következmény beláthatatlan, akár végzetes lesz!

MAGYARÁN SZÓLVA

Karácsonyra egy nagyon különleges és kedves ajándékot kaptam, Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyvét. Azt mindenki tudja, hogy ez egy csodálatos olvasmány, a különlegessége pedig az, hogy nemcsak magyarul, hanem magyar–székely rovásábécével van írva. Hosszú évszázadok óta ez az első rovott könyv. Ezért álljon itt pár gondolat ősi írásunkról.
Az ősi magyar rovásírás a Kárpát-medencében alakult ki. Eddig feltárt legrégebbi emlékei: a bajóti Jankovich barlang pálcavégén talált jelek 15-20 000 éves bolygatatlan rétegből származnak. A tatárlakai Korong jelei 7 500-8 200 évesek. Ezen írásnak további 6-7 000 éves emlékei kerültek elő Torma Zsófia (1831-1899) régésznő ásatásain az erdélyi Tordos közelében. A rovásírás emlékei fennmaradtak a történelmi Magyarország területén (lásd az 1920 előtti térképeket) köveken, templomok falain, csont, fa, ezüst, aranytárgyakon, könyvekben.
A rovásírás emlékei bizonyítják a magyarság Kárpát-medencei eredetét. Ez az írásmód a magyarok között ma is használatos, a történelmi Magyarország területén legalább százezer ember használja a mindennapi életben.

Kelt 2012. Fergeteg havában
B. VIDA JÚLIA és IZSÁK JÓZSEF