Kincs és kalendárium | Május | Pünkösd hava | Ígéret hava

Szelek hava

"Aki szeret, annak fickándozik a szíve. Annak az élete színes, és süt a napja. Aki nem szeret, olyan tájakon jár, ahol nem süt a nap." (Müller Péter: Szeretetkönyv) Május talán az év legszebb hónapja. Tobzódunk a természet szépségeiben. Az ígéret hava egyben a szerelemé is. Sokat ígér, sokkal kecsegtet. A szerelem olyan erős, magával sodró érzelem, amilyen nincs még egy. Más dimenziókba viszi az embert, föld felett lebegteti, de akár mélybe is taszíthatja. Ha jön, szinte lecsap ránk, mindent visz… Szerelmesnek lenni mennyei boldogság, nagy kegy, még akkor is, ha később esetleg megszenvedjük. Nincs rá semmi garancia, hogy örökké vagy legalább sokáig fog tartani. Illékony. Mégis vágyunk rá. Örökké tartó, egy életre szóló boldog állapot viszont az anyaság. Milyen gyönyörűen nevezi nyelvünk a gyermeket a szerelem gyümölcsének. Két ember szerelméből születik egy harmadik, negyedik… Az anyák várandósságuktól kezd ve olyan őstudás birtokába jutnak, amelyet a férfiak világa sosem tud megfejteni, sosem nyer oda betekintést.

HÓNAPSOROLÓ

Május, pünkösd hava, vagy ígéret hava. A hónap jeles napjai: 1. tavasz virága, 28. a természet örömünnepe, pünkösd. Szép magyar keresztneveink: Csaba, Elvő, Dalia, Szilas, Somogy, Gyöngyvér, Mátka, Büszke, Csongor, Oguz, Kadarta, Bogyó, Vidorka, Tőrtel, Do boka, Kecs (Kecs-es), Kalandó, Kültegin.

JÁRJUNK UTÁNA

A mostanában legtöbbet feltett kérdés: miért van annyi beteg ember? Az idősebb korosztály még tudja, hogy beteg ember régen is volt, de mára kimondhatjuk a szomorú tényt: mindenki beteg. Van, aki kicsit, van, aki nagyon, de már alig akad, aki elmondhatja magáról: „makkegészséges vagyok”. Minden második fiatal párnak csak nagy nehézségek árán születik gyermeke. Ezek az esetek nemcsak az érintett családokra, hanem az egész társadalomra súlyos gondokat rónak. Vajon mi csinálunk valamit rosszul, vagy rossz környezeti feltételeink bajaink okozói? Az biztos, hogy az utóbbi időben a környezetünk, az ételeink, a szokásaink, és mi magunk is nagyon sokat változtunk, de nem ez a fő baj. A gond forrása az, hogy fogalmunk sincs, hogy is kell egészséges, boldog, gond nélküli életet élni. Olyan, mintha emlékezetkiesésben szenvednénk. Egyszerre mindent elfelejtettünk, amit régen, gyermekkorunkban láttunk, hallottunk, tapasztaltunk, amiket a még nem félrevezetett rokonainktól tanultunk. Magyarán, nem az örökölt családi tudás szerint élünk. Viszont idegenek által hangoztatott hamis mintához ragaszkodunk, és egyre betegebbek, szerencsétlenebbek leszünk. Mások, idegenek, mondják meg, hogy éljünk, mit együnk, mikor mit csináljunk, hogy viselkedjünk. Az eredmény ismert. A megoldást a Kormorán együttes így énekli meg: "egy-két ezer évet vissza kell butulnunk". Vissza kell menni az igaz minták, a jó példák, a példaképek idejébe, amíg nem késő, amíg van olyan bölcs, idős rokon, aki elmondja nekünk a régmúlt idők igazságát, és visszavezet minket a helyes útra. Ezek nem tudományosan megalapozott információk, de őseink bölcsességén alapszanak, a mieink, tehát IGAZAK! Ki lehet próbálni. Az eredményt garantálom!

MAGYARÁN SZÓLVA

Mint ahogy minden magyar gyermek, annak idején én is tanultam magyar nyelvtant, az úgynevezett tudományosat. A történelem viszont egy dologra megtanított: ami tegnap tudományos volt, és nagyon igaznak hittük, arról mára kiderült, hogy egy szó sem igaz belőle. Ezért most szeretném bemutatni a kedves olvasónak azt az ősi, ösztönös magyar nyelv-tant, ami évezredek óta változatlan és IGAZ. Válasszunk el néhány szót a tudományos és az ősi tudás szerint: nyel-vész, tehát vészesen nyel, vagy nyelv-ész, tehát ésszel nyelvel, é-pí-tész vagy épít-ész, aki ésszel épít, fény-ké-pész vagy fény-kép-ész, aki ésszel és fény segítségével készít képet, ha-sa-dék vagy hasad-ék, tehát ék segítségével fát hasít, tö-re-dék vagy töred-ék, ék segítségével követ hasít. Látni, hogyan tördeli szét nyelvünket az úgynevezett tudományos módszer. Most pedig álljon itt egy olyan ember véleménye édes anyanyelvünkről, aki állítólag több mint száz nyelven beszélt. Sir John Bowring (1792-1872) angol nyelvész, irodalmár és gondolkodó: "A magyar nyelv a régmúltba vezet. Nagyon sajátos módon fejlődött és szerkezete ama távoli időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Ez egy olyan nyelv, melynek logikája és matematikája a feszített húr erejének kezelhetőségével és rugalmasságával bír… Olyan, mint a terméskő, egy tömbből van, amin az idő vihara egyetlen karcolást sem hagyott. Nem naptár ez, amely a korok változásához alkalmazkodik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz, s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől. E nyelv a legrégibb és legdicsőségesebb emlékműve a nemzeti önállóságának és szellemi függetlenségének. Amit a tudósok képtelenek megfejteni, azt mellőzik, a nyelvészetben csakúgy, mint a régészetben. A régi egyiptomi templomok mennyezetei – amik egyetlen kőből készültek – nem magyarázhatók… A magyar nyelv kialakulása ennél sokkal bámulatosabb tünemény. Aki ennek titkát megoldja, isteni titkot fog megfejteni. Tény, hogy e titok tétele: Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige."

Kelt 2011. Ígéret havában
B. VIDA JÚLIA és IZSÁK JÓZSEF