Tiszta erőből tombol a tavasz. Az élet megint győzött a halálon, a természet szín és illatkavalkádja mindent betölt. Április, afféle széllelbélelt ifjoncként, száz arcát mutatja nekünk, de mi mindent jótékonyan megbocsájtunk neki, hisz erre vártunk hónapok óta. A fény, a langymeleg, a bizsergető napsütés valóságos balzsam a lelkünkre, akárcsak az erdei madarak násztrillája. Egy kis szeszély bőven belefér. A jó gazda már gondoskodott róla, hogy a mag földbe kerüljön, csírát hajtson. Mostantól egészen őszig nem lesz megállás, a kert gondozása sok verejtékbe kerül. Ám utána majd jön az aratás, a szüret, a gyümölcs. Hiába, először áldozatot kell hoznunk valamiért, hogy azután áldást kapjunk cserébe. S ki mint vet, úgy arat!
HÓNAPSOROLÓ
Április, régen Szent György vagy szelek hava – a böjti szeleké. A hónap jeles napjai: 9. megyfavirágzás ünnepe, 17. virágvasárnap, 24. 25. húsvét. Szép magyar keresztneveink: Katul, Gyöngyvirág, Szilamér, Burtáj, Ividő, Érd, Büvellő, Bíborka, Ilma, Apor, Kocsárd, Ekese, Aranyos, Sellő, Keán, Bulcsú, Éne, Buda.
JÁRJUNK UTÁNA
Vajon a régi korok embere miért böjtölt, amikor nem is vitt káros anyagot a szervezetébe? Azt tudjuk csak, hogy most miért böjtölünk, vagy legalább is szeretnénk böjtölni. Meg akarunk szabadulni a testünkben felhalmozódott méreganyagoktól, amelyek tünetei már alig engednek élni. Ezért aztán mindenre hajlandóak vagyunk: különböző kúráknak vetjük alá magunkat, mindenféle csodalöttyöket iszunk, vitamint, táplálék-kiegészítőket szedünk, próbálunk helyesen táplálkozni, bevetünk mindenféle praktikákat, de a várt siker többnyire elmarad. Vajon miért? Mert csak testi szinten próbálkozunk, közben pedig mérgelődünk. Napjában többször is elmondjuk, hogy milyen mérgesek vagyunk erre vagy arra a személyre, ezért vagy azért a dologért. De mit is jelent, ha azt mondjuk "mérges vagyok"? Pontosan azt, amit kimondunk – MÉREG VAN BENNÜNK. Ez teremtett méreg, és ezerszer erősebb, mint a fizikai környezetünkből a testünkbe kerülő mérgek. Ez a méreg a lelkünkben van, ezt mi magunk teremtettük, és sajnos ezen mérgek ellen hatástalanok a fent említett praktikák. Akkor mi a teendő? A dolog egyszerű: Segíts magadon, az Isten is megsegít, de tudnunk kell, hogy nem vagyunk egyedül. Van a magyar nyelvben két csodálatos szó: gondviselés és gondviselő. Ez azt jelenti, hogy a gondok az enyémek, de nem egyedül kell viselnem őket. Csak kérni kell, és megadatik még a lelki nyugalom is. Amíg ez nem megy, a testi tisztulás is hozhat némi eredményt, de csak ha jól csináljuk. A böjtölés első számú törvénye az, hogy akiben méreg van, az nem végezheti! Először méregteleníteni kell, azután helyesen, arányosan táplálkozni (mindenkinek testre szabottan), s ha ez már megy, megpróbálkozhatunk egy rövid böjttel, vagyis, hogy egy napig nem eszünk semmit, csak tiszta vizet iszunk. Ha ez sikerül és nincsenek komoly problémáink, akkor pár napig még folytatni lehet a böjtöt.
Mindenkinek javaslom, hogy mielőtt nekikezd, kérje ki szakember tanácsát, elkerülve ezzel a sikertelenségből adódó felesleges csalódást! És végezetül arról, hogy mire képes a BÖJT. A legtöbb általam ismert, megvilágosodott ember ezt a képességét egy hoszszabb böjtölés után nyerte el. Tehát a böjt igazi értelme a lelki felemelkedés. Sok sikert hozzá!
MAGYARÁN SZÓLVA
Az egyik előadásomon kifogtam egy kétkedő hölgyet, aki rögtön rákérdezett a neki kevésbé hihető dolgokra. Amikor a magyar nyelv ősiességéről kezdtem beszélni, rögtön azzal érvelt, hogy minden nyelv ősrégi. Igen, mondtam, de csak büszke egy nemzet, ha valamiben jobb, ügyesebb, mint a másik. Ezt hívják vetélkedésnek-virtuskodásnak. Ez az érvelésem tetszett neki, és belement egy nyelvi vetélkedőbe, ami nyelvünk ősiességét volt hivatott bizonyítani. Két példát hoztam fel neki, a fázik és a nyilall (nyilalló fájdalom) szavunkat. A legtöbb nemzet, amikor fázik, azt mondja „hidegem van“. Ellenben a magyar fázik szóban benne van a fa. (Ha egy férfi nőzik, akkor konkrét céllal nőt keres.) Aki fázik, az fát keres, mert melegedni akar, tehát a szóban mindjárt benne van a probléma megoldása is. Vajon hogyan és mikor keletkezhettek ezek a szavaink, milyen régi élményenalapszanak? Mikor fáztunkelőször, és mikor nyilaztak meg, hogy ezekből a tapasztalásokból ezek a szavaink lettek? Szerintem nagyon régen, akár az ember első tűzgyújtása idején. A hölgyet meggyőzték az érveim, és azt kérdezte, miért nem hallott ő még soha így beszélni a magyar nyelvről. Én erre azt feleltem neki – aki keres, talál. Tessék ezen egy ki-csi-t elgondolkodni.
Végezetül egy újabb idegen vélemény a magyar nyelvről: George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában) mondta: "Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit."
Kelt 2011. Szelek havában
B. VIDA JÚLIA és IZSÁK JÓZSEF
Balogh Béla honlapja
Petőfi Baráti Társulás
Rainmaker Kft.
Barátok oldala
Izsák József
Izsák Márta
Királyfiakarcsa